top of page
2018. május 10.
4. nap
02
Otthonról hazamegyünk!
Sajnos Fiumét nem járhattuk be alaposan, csak a tegnapi rövid órácskát töltöttük el benne. Reggeli után buszra szálltunk és indultunk felfedezni a csodás Kvarner-öbölt. Szép napsütésben a tengerrel párhuzamosan haladó útról időnként elénk tárult a tenger lenyűgöző látványa.
Első megállónk Voloskó volt. Felkerestük gróf Andrássy Gyula miniszterelnök utolsó lakhelyét. ( Ő a budapesti Andrássy út névadója.)
Betegsége miatt vonult vissza Voloskóra. A tengerparti sziklára épült házból csodás kilátás nyílt a tengerre. A ház falán emléktábla őrzi a miniszterelnök utolsó lakhelyének és halálának helyét. Az aprókavicsos úton halkan kellett járnunk, mert sajnos ez ma már magánterület. Elkészült a kötelező csoportkép, majd egysoros oszlopba rendeződve visszamentünk a buszokhoz.
A második megállónk Lovran főtere volt. Pici ékszerdoboz sikátorokkal, gyönyörű monarchiabeli villákkal, fényűző szállodákkal és nyugis sétautakkal, pihenőkkel, kávézókkal, csodás tengerparttal. Megnéztük a barokk templomot. Kiselőadást hallgattunk arról, hogy ezekben az olasz mintára épített házakban a legfelső szinten voltak a konyhák, de ezt kétkedve fogadtuk. Felötlött bennünk, hogy vajon miért vitték volna a húst, zöldséget, bort a lift nélküli lapos tetős épület legfölső szintjére, szerintünk a pince hűvösében tudták csak tárolni.
Ismét buszba szállva kicsit feljebb mentünk és felkerestük a Feszty Árpád halálának helyét jelző emléktáblát egy hatalmas Villa Flóra kerítésén (ma már ez is magántulajdon). Feszty Árpád Jókai Mór nevelt lányát vette feleségül, Jókai Rózát, akinek édesanyja Laborfalvi Róza színésznő volt. Roppant bájos kesze-kusza utcákon sétáltunk. Szinte éreztük a monarchia illatát. Elképesztő villasorokat láthattunk.
A következő megállónk közvetlenül a tengerpart melletti parkoló volt. Gyorsan magunkba tömtük a hidegcsomagot és kisebb sétát tettünk a híres sziklába vájt sétányon egészen a Villa Agnolia-ig és az azt körülvevő parkig. A park 2012-ben az Európai Unió legszebb parkja címet is elnyerte. A villa eredeti tulajdonosa - Iginio Scarpa - nagyon szerette a természetet és világ körüli útjairól mediterrán, trópusi növényeket hozott a parkjába (3,6 hektár - 170 különböző növényfajt őriznek itt). Megnyugtató volt sétálni pl. a mini bambuszerdőben, de még a rengeteg egzotikus növény és pálmafa, a megszámlálhatatlanul sokféle örökzöld között se érdekelt bennünket más, csak hogy mikor fürödhetünk végre?
Opátia egyik jelképe, a „Lány háta mögött” telepedtünk le. A sirályos női szobor, ami egy mesterséges sziklán áll, arcát csak a nyílt tengerről lehet látni.
Ledobáltuk a ruháinkat és rohantunk a tenger felé. Az első vízcseppek eléggé lelassítottak mindenkit. A víz álomszép, tiszta és nagyon hideg volt. Ennek ellenére órákon keresztül pancsoltunk benne. A fürdést megszakítva mindenki szorgalmasan rohangált a közértbe, fagyizóba és szuvenírárusok kicsi, de lenyűgözően kedves bódésorai között. Egyik évfolyamtársunk sajnos beletérdelt egy tengeri sünbe. A rengeteg tüskét a térdéből Barbara néni próbálta meg egyenként kihúzogatni, de nagy fájdalmai voltak annak ellenére, hogy érzéstelenítővel is bekentük. A gyerekek nagyon ügyesen tájékozódtak angolul, amíg az elsősegély-helyet kerestük. Este Timi néni elvitte őt a kórházba, ahol megnézték, és ellátták krémmel és tanácsokkal.
Vacsi után lementünk egy közeli partszakaszra "kacsázni" a sötétben. Kellemes időtöltés volt. Rengeteg fotót készítettünk vakuval és a nélkül.
bottom of page